„Az emberek olyanok, mint a madarak és a kövek. Egyeseknek elég egyetlen utalás, egyetlen szó is ahhoz, hogy szellemi magasságokba emelkedjenek. Ébredő lényükkel pedig szárnyalni kezdjenek a végtelen mindenség megismerése felé. Mások viszont… A kő az csak kő.”

„Ha többet akarsz elérni, kezdd kicsiben. A nagy Út az első lépéssel kezdődik. Három életszerű történet és bölcs példabeszéd gazdagítja az olvasót ezen az úton, és segít neki önmaga és élete értelmének keresésében.”

A „Szolgálat”, a „Minden oly egyszerű” és a „Madarak és a kő” című három elbeszélést így vagy úgy Sensei legendás alakja köti össze.

A „Szolgálat” Rebrov őrnagy egy szokatlan napjáról szól. Egy végzetes szolgálat során, halálos veszély közepette, váratlanul egy olyan jelenséggel találkozott, amely teljesen idegen ettől a világtól, és amelynek köszönhetően Rebrov nemcsak mások életét tudta megmenteni, hanem ő maga is élve kikerült ebből a helyzetből. Ettől a pillanattól kezdve teljesen más szemmel látta a világot…

A „Minden oly egyszerű” egy folyóparton horgászó öregemberről szól, akihez egy szokatlan horgásztárs – egy fiatal srác – csatlakozik. A kialakuló beszélgetés során sok olyan téma merül fel, amely minden embert érinteni fog öregkorában, és egy mély, ősi példabeszéd is feltárul.

A „Madarak és a kő” a legélénkebb, információkban leggazdagabb történet. A főhős, Sensei és Max szokatlan találkozásáról van szó, aki korábban hosszú ideig Sensei mellett volt. Most azonban ez az ember egy kissé más formában jelent meg előtte – egy kislányként, akinek a testébe egy autóbaleset után került a lelke. A múltbeli életről szóló szokatlan, őszinte beszélgetés, Max értékrendjének átértékelése a megélt események és a jelen tükrében kitörölhetetlen benyomást hagy ebből az elbeszélésből, és arra készteti az olvasót, hogy másképp tekintsen saját életére és korrigálja azt.